Egy politikai erő hitelessége ott kezdődik, hogyan bánik a rá bízott adatokkal – a Tisza Párt viszont tízezrek személyes információit tette ki kockázatnak. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az adatvédelmi botrány nem “technikai hiba”, hanem súlyos bizalomvesztés, amelynek következménye kell legyen. A Századvég Közéleti Tudásközpont tudományos igazgatója az M1 műsorában beszélt arról, hogy a párt nem járt el kellő körültekintéssel a szimpatizánsok adataival, így a felelősség a Tisza Pártot terheli.

“Nem csak jogi, erkölcsi kérdés is: ki rendelte, ki működtette, ki a felelős?”

Ifj. Lomnici hangsúlyozta: a személyes adattal visszaélés büntetőjogi kategória, amelynél már a gondatlanság is elég a felelősség megállapításához. A Btk., a GDPR és az infotörvény egyaránt egyértelmű: az adatkezelő kötelessége megvédeni az adatbázisban szereplők adatait.

 Az alkotmányjogász szerint a botrány kulcsa, hogy:

 „Az applikációt a Tisza Párt rendelte meg, az ő érdekükben működött, és ők döntöttek úgy, hogy nem EU-s fejlesztőt bíznak meg.”

 Ha egy politikai formáció választói adatokat gyűjt, kötelessége elsőként az adatbiztonságot és az átláthatóságot garantálni – itt azonban ez nem történt meg.

200 ezer ember adata került veszélybe

A kiszivárgott információk alapján 200 ezer magyar állampolgár személyes adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe. Lomnici szerint nem az a lényeg, hogy ki hozta nyilvánosságra a botrányt, hanem az, hogy kik tették lehetővé az adatszivárgást:

 „A hír az, hogy 200 ezer magyar ember adatait nem volt képes megvédeni ez a rendszer.”

 A szakértő szerint nem elég kommunikációs hadjárattal eltolni a felelősséget másokra; ki kell derülnie, ki rendelte meg, ki működtette és ki mulasztotta el a védelmet.

Bírók regisztrációja: súlyos intézményi aggályok

A botrány újabb dimenziót kapott, amikor kiderült: bírák is regisztrálhattak az alkalmazásban. Ez szerinte nem csak adatvédelmi, hanem intézményi függetlenségi kockázat is, hiszen a bírói státusz különleges kötelezettségekkel jár.

 Lomnici felidézte: több európai országban – így Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban – szigorú előírások védik a bírák politikai semlegességét. Ahol megengedett a közéleti szerepvállalás, ott is őrizni kell a pártatlanság látszatát.

 A Századvég igazgatója különösen veszélyesnek nevezte, hogy az applikáció állítólag kategóriákba sorolta az embereket (“támogató”, “aktivista” stb.), ami szerinte már önmagában sérti a politikai semlegesség követelményét.

Lomnici: A Kúria elnökének megfenyegetése vörös vonal

A szakértő bírálta Magyar Pétert, amiért a Kúria elnökét támadta. Felhívta a figyelmet, hogy a bírák fenyegetésmentes működését európai egyezmények garantálják:

 „A bírák függetlenségét védi az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU Alapjogi Chartája. Ennek megsértése tagállami szankciót vonhat maga után.”

 Ha egy politikai vezető egy intézményi vezetőt támad, az a jogállamiság egyik alapelvét érintheti – tette hozzá.

“A Tisza-app a választási regisztráció előszobája volt”

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az alkalmazás célja nem pusztán egy adatbázis építése lehetett:

 „A Tisza app valójában a választási regisztráció előszobája.”

 Az ilyen jellegű rendszerek az Egyesült Államokban megszokottak, ám Magyarországon és az EU-tagállamok többségében tiltott gyakorlatnak számítanak.

A tét nagyobb, mint egy adatvédelmi hiba: a demokrácia bizalmáról van szó

A botrány messze túlmutat az informatikai hibán. S3-narratív keretezés szerint:

Aki politikai bizalmat kér, nem játszhat hazardírozást választói adataival. Egy párt, amely a “régi politikával” szemben hirdet megújulást, nem engedheti meg magának, hogy a legelső komoly próbatételnél elveszítse a választók bizalmát és a jogi minimumokat sem tartsa be.