Az énekes rigó nyerte el az év madara címet 2026-ra a lakossági internetes szavazás eredményeként – közölte hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

 A közlemény felidézi: az MME 1979-ben indította el az „év madara” programot, amelynek célja, hogy társadalmi szinten is bemutassa azokat a madárfajokat vagy madárcsoportokat, amelyek természetvédelmi szempontból figyelmet érdemelnek.

 

Az énekes rigó a fekete rigónál kisebb termetű madár. A hím és a tojó külleme azonos: felsőtestük olívbarna árnyalatú, torkuk fehéres, míg a begy, a mell és az oldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal mintázottak. Szárny- és farktollaik sötét olajbarnák, az alsó szárnyfedők repülés közben sárgás színűek.

 A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hímek éneke, amely európai viszonylatban is az egyik legszebbnek számít. Az énekes rigó Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlók révén Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott. Magyarországon általánosan elterjedt, a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófaj.

 

Eredeti élőhelyét a dús aljnövényzetű lombos és elegyes erdők, valamint a fenyőerdők jelentik. Az elmúlt évtizedekben azonban hazánkban is megfigyelhető a faj településekre költözése, így egyre gyakrabban bukkan fel kertekben és parkokban. Tápláléka elsősorban gerinctelenekből áll: földigilisztákat és ízeltlábúakat, köztük sok hernyót is fogyaszt. A házas csigákat gyakran ugyanazon kemény felületen, többnyire kövön töri fel; ezt a jellegzetes helyet „rigóüllőnek” nevezik.

 

Az énekes rigó évente kétszer költ. Fészkét száraz növényi szálakból és apró gallyakból építi, jellegzetes csésze alakban, fára vagy bokorra. A fészek belső felületét a tojó nyállal kevert korhadékos faanyaggal tapasztja ki, ami különleges szerkezetet ad az építménynek.

 Az elterjedési terület legdélebbi állományait kivéve vonuló faj: a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti. A településeken élő egyedek közül Nyugat-Európában – és egyre inkább Magyarországon is – gyakoribb az áttelelés. A világ-, európai és a 342–357 ezer párra becsült magyarországi állomány is stabil, illetve növekvő tendenciát mutat.

 

A mediterrán térséget érintő vonulás miatt az énekes rigót is érinti az a hagyomány, amelynek keretében évente mintegy 25 millió madarat fognak be vagy ejtenek el Európa déli és keleti peremvidékein. Magyarországon a költési időszakban végzett fa- és bokorkivágások jelenthetnek kockázatot a faj számára. Az MME Madárbarát kert programja szerint az egész évben működtetett itatók és madárfürdők az énekes rigók számára is segítséget jelentenek.