A kétszáz éve született Jókai Mór munkássága máig azt üzeni, hogy magyarnak lenni büszkeség, küldetés és kiváltság – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Gödöllőn, a Jókai 200 mozdony ünnepélyes átadásán.

 Hankó Balázs beszédében Jókait „a legmagyarabb írónak” nevezte. Úgy fogalmazott: jogos büszkeség, amikor a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából készült ünnepi festésű mozdony elindul az ország vasútvonalain.  A miniszter arra emlékeztetett, hogy Magyarország 1242 utcája és közterülete viseli Jókai nevét, összesen 605 kilométer hosszan – ez nagyjából megegyezik a hazánk legkeletibb és legnyugatibb pontja közötti közúti távolsággal. „Így köti össze Jókai a magyarokat” – mutatott rá.  Az emlékév kapcsán arra biztatta a jelenlévőket, hogy olvassanak újra Jókai-műveket, és nézzenek meg csodás Jókai-filmeket.

 Az eseményen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója is felszólalt. Felidézte: csaknem 180 éve, fiatal újságíróként Jókai Szolnokról tudósított az első magyar gőzmozdony működő modelljéről. Jókait lenyűgözte a gépezet és készítőinek története, ezért írásában követelte, hogy a kor technológiai forradalmában az angol és osztrák mérnökök mellett helyet és feladatot kaphasson a magyar műszaki értelmiség is” – idézte fel Schmidt Mária.

A főigazgató szerint Jókai hitt abban, hogy a tudomány, a technológia és a tudás jobbá teszi a világot. Hazafi volt, aki nemzedékének követelte a fejlődés lehetőségét, és regényeiben hőssé emelte a műszaki értelmiséget. Mint fogalmazott, Jókai műveiben a gőzvonat a fejlődés szimbóluma, amely „leküzdi a távolságokat, összeköti az embereket és új jövőt ígér”. Schmidt Mária hozzátette: Jókai nemcsak a múlt jelentőségét értette, hanem saját korának igazságait és a jövőt is.

Ennek köszönhető, hogy „talán ő tudta megírni a legszerethetőbb Magyarországot”.